Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet!

Európában és Ázsiában honos ragadozó, Európa legnagyobb kampós csőrű madara. Elsősorban az északi partvidéken él, ám a Kárpát-medencében és a Fekete-tenger környékén is vannak költőterületei. Sokféle élőhelyen előfordul, de a táplálék könnyebb beszerzése miatt elsősorban a vizes területeken él. Különösen kedveli a tengerparti sziklaszirteket és a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Legfontosabb táplálékai a halak és a vízimadarak, de nem veti meg a békát és a hörcsögöt sem.

Ha semmi nem zavarja őket, akár egy évtizedig is helyben maradnak a párok. A fészküket már januárban elkezdik tatarozni, és márciusban általában két tojást raknak. A fiókák április elején kelnek ki, és júniusban hagyják el a fészket először.

A fiatal példányok csőre és tolla sötétbarna színű. Az idősebbek csőre sárga, tolluk világosbarna, farkuk fehér.

Kerecsensólyom

Európa keleti részén és Ázsiában élő ragadozó madár. A nagy kiterjedésű, nyílt élőhelyeket, a füves pusztákat kedveli. Ott él ugyanis legfontosabb tápláléka, az ürge. Mivel az ürge téli álmot alszik, a galambok is fontos zsákmányállatai. Szívesen fészkel sziklákon, azok üregeiben vagy füves párkányokon. A jó kitekintést és a biztonságos beszállást kínáló költőhelyeket részesíti előnyben.

Nem épít fészket. Más madarak - főleg az egerészölyv, a holló, a varjú, a rétisas - elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó márciusban 3-5 tojást rak. A fiókák április végén kelnek ki, és június végén repülnek ki a fészekből. A kerecsensólyom hűséges, a párok életük végéig összetartanak.

Testhosszuk 45-55cm, a szárnyuk fesztávolsága 1-1,5méter. A tojó valamivel nagyobb a hímnél. Felsőtestük barna színű, fejük és alsótestük világos. Az idősebb madarak csüdje élénksárga, a fiataloké világoskék.

A tojó valamivel nagyobb a hímnél. Felsőtestük barna színű, fejük és alsótestük világos. Az idősebb madarak csüdje élénksárga, a fiataloké világoskék.